Tiba Katalin óvónő fölvállalta: őszig Resicabánya govondári negyedében magyar óvodai és iskolai csoport beindításához szükséges gyermeket toboroz. Resicabányán vergődik a magyarság, kevés a magyar esküvő, kevés a magyar keresztelés. Resicabányán egyelőre magyar gyermek nélkül működik a 10 romagyermekből álló magyar nyelvű elemi. A magyar óvodai csoportba egyetlen magyar gyermek jár. Ciubotaru Simon katolikus plébános bejelentette: az induló magyar óvodai és elemi iskolai csoport rendelkezésére bocsát két, központi fűtéssel ellátott helyiséget a Govondár negyedi plébánián. A Nyugati Jelen fölajánlja a napi uzsonnát a leendő óvodásoknak, elemistáknak. /Gujdár Gabriella: Resicabányán elhatároztuk: lesz magyar oktatás Govondáron. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./
2002. szeptember 28.
Templomépítésre készülnek Resicabányán a katolikus hívek, a kápolna kicsi a gyülekezet számára. Számítógépes tervezéssel elkészült a templom terve, mesélte Ciobotaru Simon atya. Az építkezés 1992-93 táján kezdődött. Közben egyre szegényebb lett a város, a lélekszám is csökkent, át kell dolgozni a terveket. 1997. szept. 13-án átadták és felszentelték a tervezett épület balszárnyát, az abban lévő Szent Ferenc és Klára kápolnával, amely hétköznapokon használható, de vasárnapokon ez nem elég. /Makkay Botond: Plébánia már van, templom még nincs. Templomépítésre készülnek Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./
2005. február 8.
Február 6-án a Szentháromság Plébánián találkoztak a katolikus csoportokat összekötő Háló resicabányai tagjai és rokonszenvezői és meghívottai. Ciubotaru Simon atya elmélkedése után József Attiláról Cioaca Gajdos Viktória emlékezett meg. A Háló resicabányai vezetője, Cziple Günther Rákosi Viktor Sipulusz humoreszkjeiből olvasott föl, majd Makay Botond adott ízelítőt szatirikus írásaiból. /Szakmáry Károly: A nagyböjt előtt jól szórakoztak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./
2006. december 22.
Resicabánya Govondár negyedének római katolikus plébániáján Gajdos Viktória tanárnő végzi a magyar és román nyelvű hitoktatást. A magyar származású gyermekek kezdetben nem ismerték anyanyelvüket, a tanárnő ösztönzésére azonban beiratkoztak a magyar nyelvű fakultatív oktatásra is. Eleinte beszédfejlesztést, írást, olvasást gyakoroltak, meséket hallgattak, énekeltek, később azonban az irodalomba is belekóstoltak. Manapság már folyékonyan beszélnek magyarul, a tanult verseket különféle rendezvényeken szavalják, énekelik. Gajdos Viktória Resicabánya egyetlen magyar nyelvű elemije és óvodai csoportja mellett a fakultatív csoport is vezet. Ciubotaru Simon plébános messzemenően támogatja a hittan oktatása mellett a magyar nyelvű képzést is; évekig a parókia adott otthont a magyar nyelvű óvodai csoportnak. Ugyancsak a plébános ösztönzésére az egyházközség bekapcsolódott a Háló katolikus mozgalomba, tagjaik részt vettek a nagybecskereki, illetve a dévai találkozókon. A Böjte Csaba atyával folytatott megbeszélések eredményeként a Govondár negyedbeli katolikus parókián is beindult a szociális program, naponta 20 magyar anyanyelvű roma gyermek kap ingyen ebédet. /Menteni a menthetőt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./
2009. március 9.
Resicabányán március 7-én eltemették a 81 évet élt dr. Szántó Lehel Lajos orvost a római katolikus egyház szertartása szerint. Az esős idő ellenére aránylag sokan voltak a temetésen. Ciobotariu Simon atya hangsúlyozta nem csak Szántó doktor lelkiismeretes szaktudását, hanem politikai üldözött és tízévi kényszermunkára ítélt esetét is magas általános műveltsége és tudása mellett. Beke László az RMDSZ részéről mondott román és magyar nyelven rövid búcsúztatót, majd a Hóvirág Daloskör énekelt. /Makay Botond: Eltemették dr. Szántó Lehel Lajost. = Nyugati Jelen (Arad), 2009. márc. 9./
